Dohányzás vérvétel előtt: mennyi ideig ne gyújtson rá, és mit változtat a leleten?

A rövid válasz

A koplalás alatt nem: a SYNLAB Hungary azt kéri, hogy a vérvételt megelőzően kerülje a dohányzást, mert az eltérést okozhat egyes laboratóriumi értékekben, és az éhgyomri vérvételre vonatkozó szabályok a rágógumit és a megerőltető mozgást is kizárják. Bármilyen vérvételnél az a legegyszerűbb, ha a cigaretta a vérvétel utánra marad, mert a friss cigaretta és a rendszeres dohányzás is megváltoztatja a szervezet válaszát.

A fontosabb az, amiről senki nem beszél. Ha rendszeresen dohányzik, a lelet több sora már eleve magasabban van, mint egy nemdohányzóé, és ez nem hiba. A vérvétel előtti cigaretta kevesebbet számít annál, amit az évek óta tartó dohányzás már az alapértékeivel tett.

Rágyújthatok 1–2 órával a vérvétel előtt?

Attól függ, kell-e éhgyomor. Az éhgyomrot nem igénylő rutinvizsgálatokra nincs hivatalos határidő; az Attentum például azt kéri, hogy legalább 1 órával a vérvétel előtt ne dohányozzon. A saját laborja útmutatása a mérvadó.

Az óvatosság oka nem az, hogy egy cigaretta tönkretenné a vérképet. A laboratóriumi szakemberek az alkalmi és a tartós dohányzást is azok közé a tényezők közé sorolják, amelyek megváltoztatják a szervezet étkezés körüli állapotát, az éhgyomri mintának pedig az alapállapotot kell mutatnia, nem az utolsó cigarettát. A Gellért Medical Labor példaként a CEA nevű daganatjelzőt említi, amelynek értékét a dohányzás módosíthatja.

E-cigaretta, hevített dohány és nikotinpárna

A legtöbb útmutató a dohányzást nevezi meg, és keveset mond az e-cigarettáról, a hevített dohánytermékekről vagy a nikotinpárnáról. Az óvatos olvasat, hogy a koplalás alatt ugyanúgy kezelje őket, hiszen a nikotin közös bennük és a cigarettában, és kérdezze meg a laborját, ha valamilyen speciális vizsgálatra megy.

Magyarországon 2019-ben a 15 éves és idősebbek 2%-a használt e-cigarettát, a használók fele naponta. Ha rendszeresen használja, ugyanúgy mondja el, mint a cigarettát: annak, aki a leletet olvassa, ez háttér-információ.

Mit tesz a rendszeres dohányzás a vérképpel?

Ez az a rész, amely meglepi az embereket, amikor a saját leletüket olvassák. Egészséges dohányzókat és nemdohányzókat összehasonlítva a vizsgálatok a dohányzóknál mérhetően magasabb fehérvérsejtszámot, hemoglobint, hematokritot és nagyobb átlagos vörösvérsejt-térfogatot találnak.

A hatás a dohányzás mértékével nő. A dohányzás intenzitása szerint csoportosítva az erős dohányzóknál magasabb volt a vörös- és fehérvérsejtszám, különösen a neutrofileké, és kedvezőtlenebb volt a lipidprofil: magasabb összkoleszterin, triglicerid és LDL, alacsonyabb HDL.

A szélsőséges esetben egy amerikai hematológiai rendelő 40 felnőttet követett, akiknél a tartósan magas fehérvérsejtszám oka, más okok kizárása után, a dohányzás volt. Szinte mindegyiküknél emelkedett volt a neutrofilszám, gyakran más fehérvérsejt-típusokkal együtt.

Egy dohányzó tehát érkezhet magasnak jelölt fehérvérsejtszámmal úgy is, hogy sehol nincs fertőzése. A jelölés pontos, a riasztás talán nem. Ezt a sort az orvosa annak tudatában olvassa, hogy Ön dohányzik, vagy így kellene olvasnia. Itthon ez sok embert érint: 2019-ben a 15 éves és idősebb lakosság 24,9%-a dohányzott naponta.

Befolyásolja a dohányzás a HbA1c-t?

Kissé igen. Egy kb. 35 000, ismert cukorbetegség nélküli felnőtt adatait összesítő elemzésben a jelenleg dohányzók HbA1c-értéke 0,10 százalékponttal magasabb volt, mint a sosem dohányzóké, miközben éhomi vércukruk nem különbözött, a cukorterhelés utáni kétórás értékük pedig alacsonyabb volt.

Egy embernél ez kis különbség, de közel esik a diagnosztikai határokhoz: a hazai irányelv szerint 6,5%-os HbA1c-től lehet cukorbetegséget megállapítani. A szerzők megjegyzik, hogy ez attól függően változtatja meg egy dohányzó esélyét a diagnózisra, melyik vizsgálatot használják. Ha a HbA1c-je határérték körüli, és dohányzik, érdemes megemlíteni az orvosának.

Kiderül egy rutin vérvételből, hogy dohányzik?

Közvetlenül nem. A szokásos vérkép vagy kémiai panel egyik sora sem méri a nikotint; ehhez külön kérés kell.

A dohányzás azonban nyomot hagy a mért sorokon: magasabb fehérvérsejtszám, magasabb hemoglobin, rossz irányba elmozdult lipidprofil. Ezért segít, ha elmondja, hogy dohányzik, és nagyjából mennyit. Ez nem beismerés, hanem háttér, amely megváltoztatja egy sor olvasatát.

Ugyanez érvényes, ha saját maga olvassa a leletet. A referenciatartományok egészséges önkéntesekből készülnek, és még így is körülbelül minden huszadik egészséges ember kívül esik rajtuk. A dohányzó fehérvérsejtszámán lévő jelölés olyan emberekhez méri, akik többnyire nem azt csinálták, amit Ön.

Leszokás után: milyen gyorsan változnak az értékek?

Ezek közül több érték hetek-hónapok alatt tér vissza, nem napok alatt. A fenti rendelői sorozatban a fehérvérsejtszám a dohányzás csökkentése vagy abbahagyása után csökkent; a változás medián 8 hét után látszott, 2 és 49 hét között.

Egy amerikai vizsgálatban, amely leszokási kísérlet során követte a dohányzókat, azoknak, akik egy év múlva sem dohányoztak, alacsonyabb volt a fehérvérsejtszámuk, mint a továbbra is dohányzóknak, pedig valamennyit híztak.

Ez azt is jelenti, hogy semmit nem nyer, ha két napig nem gyújt rá, hogy szebb legyen a lelet. A vérvétel reggelét érdemes betartani, a két nap viszont nem stratégia. Ha egy vizsgálatsorozat a fejlődését követi, a saját korábbi leletével vesse össze, ne a nyomtatott tartománnyal.